Minden civil szervezetnek eleget kell tenni (köztestületek esetében más)
Közhasznú jogállás megújításakor, sok szervezet az új Ptk. hatálya alá került (kötelező volt)
Új szabályok amiket az alapszabálynak tartalmaznia kell
Az új törvény szövegében meg vannak határozva a civil szervezetek képviselőjére vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok, ezeket a szabályokat az alapító okiratnak tartalmaznia kell – elég a pontos jogszabály helyre utalással, ki is lehet írni a szöveget
Kötelező tartalmi elem alapítvány esetében a kuratóriumi tagok díjazása
Alapítványoknál a vagyonfelhasználás módját és mértékét rögzíteni az alapító okiratban
Egyesületnek meg kell határoznia a közgyűlés helyét, hogy kerül a napirend közlésre a szervezet tagjai részére, van-e lehetőség napirend kiegészítésére
Hogyan állunk? Lehetséges következmények
Véghatáridő: 2016. március 15.
A szervezeteknek kb. 50%-a még nem kezdte meg a módosításokat
Amennyiben a szervezetek nem módosítják alapszabályukat a bíróság törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményezhet
Az eljárást a bíróság kezdeményezi, de az ügyészség folytatja le
Törvényességi ellenőrzési eljárás
Szakszerűen törvényességi ellenőrzésnek hívják azt a vizsgálati rendszert, amikor az ügyészség a szervezet működésének törvényességét vizsgálja. A működés törvényessége ebben az esetben minden működési elemre (értsd: határozatokra, szerződésekre, de akár nem dokumentált cselekvésekre is) kiterjed. Az ügyészség vizsgálja azt, hogy visszamenőleg a működés mely elemei nem feleltek meg esetleg a törvényeknek, más jogszabályoknak vagy éppen a belső szabályzatoknak, létesítő okiratnak.
Ha ilyet tapasztal az ügyészség, és a törvényesség másképpen nem állítható helyre, akkor az ügyészség bírósághoz fordulhat a civil tv. szerint. A bíróság elsőként megvizsgálja az ügyész keresetét, és szükség esetén a következőket teszi:
– a) megsemmisíti a civil szervezet bármely szervének törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát rendeli el;
– b) a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a legfőbb szervet, vagy határidő kitűzésével a törvényes működés helyreállítására kötelezi a legfőbb szervet, és minderről értesíti a civil szervezet választott felügyelő szervét is;
– c) ha a törvényes működés nem állítható helyre vagy a b) pont szerinti határidő eredménytelenül telt el, a civil szervezetet megszünteti.
Bíróság szerepvállalása
OBH honlapján felhívó közlemény
Törvényszéki oldalon közérthető tájékoztatók
Civil Napok a Törvényszéken
(Debreceni Törvényszéken decemberben volt)
Sablon dokumentumok
A sablonok a gyakorlatban többször előforduló hibák kiküszöbölése mellett, az új Ptk. és az új közhasznúsági törvény előírásainak figyelembevételével kerültek megszövegezésre. Mindemellett azok bírósági eljárásokban való alkalmazása nem garantálja a kérelem pozitív elbírálását, illetve a hiánypótlási felhívás nélküli bejegyzést, mert tartalmuk a jogszabály változások folytán folyamatosan alakuló bírói gyakorlathoz igazodik.
Eljárás menete
Civil szervezetek változásbejegyzési kérelmet nyújtanak be a bíróságnak elektronikusan vagy papír alapon
Bíróság megvizsgálja formailag, tartalmilag, ha szükséges hiánypótlási felhívó végzést bocsájt ki
Tipikus hibák
Létesítő okiratok nem tartalmazzák az összeférhetetlenségi szabályokat
Nem csatolják mellékletként a képviselők tisztségelfogadó és összeférhetetlenségi nyilatkozatát (ha nem történik változás akkor is csatolni kell!!!)
Létesítő okirat a kötelező rendelkezéseket nem rögzítik, csak az okirat végén utalnak az új Ptk.-nak
2013. Évi V. törvény 3:22. § [A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok]
(1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
(2) Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
(3) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
(4) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
(5) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
(6) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
2012. évi C. törvény 61. §
(1) A közügyek gyakorlásától el kell tiltani azt, akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélnek, és méltatlan arra, hogy azok gyakorlásában részt vegyen.
(2) A közügyektől eltiltott
i) nem lehet civil szervezetnek a civil szervezetekről szóló törvényben megjelölt vezető tisztségviselője.
Alapítvány esetében 2013.évi V. törvény 3:397.§
(3) Az alapítvány kedvezményezettje és annak közeli hozzátartozója nem lehet a kuratórium tagja. Az alapító okirat eltérő rendelkezése semmis.
(4) Az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban. Az alapító okirat eltérő rendelkezése semmis.
A Magyar Labdarúgó Szövetség Grassroots program keretében amatőr labdarúgó játéklehetőséget indított Kisközösségek Alternatív Labdarúgó Program (KALAP) címen
