Tájékoztatjuk az egyesületeket az új PTK civil vázásairól, amelyekről a következő képen tájékozódhatnak:
Új PTK változás rendelkezései:
itt
- 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
- Március 15.-éig a létesítő okiratot az új Polgári törvénykönyvhöz kell igazítani
- Létesítő okirat felülvizsgálata
- Országos Bírósági Hivatal okiratsablonok
- http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil-szervezetek/okirat-sablonok
- Minden civil szervezetnek eleget kell tenni (köztestületek esetében más)
- Közhasznú jogállás megújításakor, sok szervezet az új Ptk. hatálya alá került (kötelező volt)
- Új szabályok amiket az alapszabálynak tartalmaznia kell
- Az új törvény szövegében meg vannak határozva a civil szervezetek képviselőjére vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok, ezeket a szabályokat az alapító okiratnak tartalmaznia kell – elég a pontos jogszabály helyre utalással, ki is lehet írni a szöveget
- Kötelező tartalmi elem alapítvány esetében a kuratóriumi tagok díjazása
- Alapítványoknál a vagyonfelhasználás módját és mértékét rögzíteni az alapító okiratban
- Egyesületnek meg kell határoznia a közgyűlés helyét, hogy kerül a napirend közlésre a szervezet tagjai részére, van-e lehetőség napirend kiegészítésére
- Hogyan állunk? Lehetséges következmények
- Véghatáridő: 2016. március 15.
- A szervezeteknek kb. 50%-a még nem kezdte meg a módosításokat
- Amennyiben a szervezetek nem módosítják alapszabályukat a bíróság törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményezhet
- Az eljárást a bíróság kezdeményezi, de az ügyészség folytatja le
- Törvényességi ellenőrzési eljárás
- Szakszerűen törvényességi ellenőrzésnek hívják azt a vizsgálati rendszert, amikor az ügyészség a szervezet működésének törvényességét vizsgálja. A működés törvényessége ebben az esetben minden működési elemre (értsd: határozatokra, szerződésekre, de akár nem dokumentált cselekvésekre is) kiterjed. Az ügyészség vizsgálja azt, hogy visszamenőleg a működés mely elemei nem feleltek meg esetleg a törvényeknek, más jogszabályoknak vagy éppen a belső szabályzatoknak, létesítő okiratnak.
- Ha ilyet tapasztal az ügyészség, és a törvényesség másképpen nem állítható helyre, akkor az ügyészség bírósághoz fordulhat a civil tv. szerint. A bíróság elsőként megvizsgálja az ügyész keresetét, és szükség esetén a következőket teszi:
– a) megsemmisíti a civil szervezet bármely szervének törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát rendeli el;
– b) a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a legfőbb szervet, vagy határidő kitűzésével a törvényes működés helyreállítására kötelezi a legfőbb szervet, és minderről értesíti a civil szervezet választott felügyelő szervét is;
– c) ha a törvényes működés nem állítható helyre vagy a b) pont szerinti határidő eredménytelenül telt el, a civil szervezetet megszünteti.
- Bíróság szerepvállalása
- OBH honlapján felhívó közlemény
- Törvényszéki oldalon közérthető tájékoztatók
- Civil Napok a Törvényszéken
(Debreceni Törvényszéken decemberben volt)
- Sablon dokumentumok
- A sablonok a gyakorlatban többször előforduló hibák kiküszöbölése mellett, az új Ptk. és az új közhasznúsági törvény előírásainak figyelembevételével kerültek megszövegezésre. Mindemellett azok bírósági eljárásokban való alkalmazása nem garantálja a kérelem pozitív elbírálását, illetve a hiánypótlási felhívás nélküli bejegyzést, mert tartalmuk a jogszabály változások folytán folyamatosan alakuló bírói gyakorlathoz igazodik.
- Eljárás menete
- Civil szervezetek változásbejegyzési kérelmet nyújtanak be a bíróságnak elektronikusan vagy papír alapon
- http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil/egyesulet-valtozasbejegyzesi-eljaras
- Bíróság megvizsgálja formailag, tartalmilag, ha szükséges hiánypótlási felhívó végzést bocsájt ki
- Tipikus hibák
- Létesítő okiratok nem tartalmazzák az összeférhetetlenségi szabályokat
- Nem csatolják mellékletként a képviselők tisztségelfogadó és összeférhetetlenségi nyilatkozatát (ha nem történik változás akkor is csatolni kell!!!)
- Létesítő okirat a kötelező rendelkezéseket nem rögzítik, csak az okirat végén utalnak az új Ptk.-nak
2013. Évi V. törvény 3:22. § [A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok]
- (1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
- (2) Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
- (3) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
- (4) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
- (5) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
- (6) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
2012. évi C. törvény 61. §
(1) A közügyek gyakorlásától el kell tiltani azt, akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélnek, és méltatlan arra, hogy azok gyakorlásában részt vegyen.
(2) A közügyektől eltiltott
- i) nem lehet civil szervezetnek a civil szervezetekről szóló törvényben megjelölt vezető tisztségviselője.
Alapítvány esetében 2013.évi V. törvény 3:397.§
(3) Az alapítvány kedvezményezettje és annak közeli hozzátartozója nem lehet a kuratórium tagja. Az alapító okirat eltérő rendelkezése semmis.
(4) Az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban. Az alapító okirat eltérő rendelkezése semmis.
